Már amikor elindultam éreztem, hogy ez egyike lesz a perfect chillin' estéknek. Mikor sétáltam ki a buszmegállóba esett a hó, és az utcai lámpák fényében úgy nézett ki, mintha valaki fentről arany csillámport szórna. Ez a látvány már maga annyira elbűvölt és lenyugtatott, hogy abszolút nem zavart, hogy lefagy minden létező testrészem, amíg a buszra várok. Közben pedig stílusosan Snow Patrolt hallgattam:D
 |
| egy picit talán itt is látszik a csillogás, bár nem az igazi.... |
A választásunk a Frei Caféra esett, mivel már korábban is jártunk ott többször is, tudtuk, hogy ezzel nem nyúlhatunk mellé. Igaz, hogy kb. negyed nyolcra értünk oda, de azért ez nem akadályozott meg minket abban, hogy kávét rendeljünk...:D És milyen jól tettük! Valami isteni finom volt! Győrben és Pesten biztosan megtaláljátok ezt a kávézót, de gyanítom, hogy más nagyvárosokban is fellelhető. Ne hagyjátok ki, az árak abszolút nem magasak, az ízek pedig mennyeiek! Az egyedüli problémás terület a választék, ami olyan hatalmas, hogy sosem tudok dönteni, legszívesebben mindent végig kóstolnék...:D Külön plusz pont is jár nekik, mivel a barátnőm laktózmentes tejjel kérte a kávéját, és minden szájvonogatás nélkül mondták, hogy természetesen megoldható. Tényleg csak ajánlani tudom a helyet.:)
 |
| hmmm, nyam nyam... |
Kávézgatás közben persze rengeteg témánk volt. Pasik, barátok, bulik és egy kis suli, minden ami kell.;) Azt tudni kell, hogy ha mi belemerülünk a beszélgetésbe, akkor nem vagyunk azok a halk fajták... egy két témánál láttam, hogy a szomszéd asztalnál ülő srácok felénk pislogtak mosolyogva. Legalább feldobtuk az estéjüket.:D Jól esett ez a kis csajos csevej, és amúgy is szilveszterkor találkoztunk utoljára. Ő Bécsben én pedig Pesten tanulok, ezért sajna nem mindig egyszerű összehozni egy kis találkát.. Persze a jók kis skype-partyk sem szoktak elmaradni, de az mégsem az igazi... Ezután úgy döntöttünk, hogy fellendítjük Győr gazdaságát, és elmegyünk a sétáló utcán lévő egyik étterembe sütizni. Ó, bárcsak ne tettük volna! Maga a hely elég szépen van kialakítva, elég tetszetős ha beül az ember, de a pozitívumoknak körülbelül itt vége is. Amint beléptünk éreztük, hogy szabályszerűen kinéznek minket az emberek... A pincérnek kb. 10 percig tartott, mire odatolta hozzánk a kis kötényes hátsóját. A következő mondatok hagyták el a száját: "Jó estét, hozhatok valamit a hölgyeknek? Üdítőt, süteményt, kakaót? " Persze, meg a kis plédet, mert anyuci mindjárt jön értünk, szundi idő van... Az a hangsúly amivel ezt mondta, na az volt a felháborító. Oké, hogy fiatalok vagyunk, de álljon meg a menet, ki is van kiért? A barátnőmmel összenéztünk, és mind a kettőnkből kikívánkozott, a "b..d meg, mi lenne, ha hoznál egy étlapot" mondat, de végül csak diplomatikusan annyit mondtunk, hogy inkább odamegyünk a pulthoz, és megnézzük a sütiket. Külsőre ugyan nagyon gusztusosak voltak, de miután megettük őket mind a ketten eléggé rosszul lettünk. Túl krémesek voltak, és nem abból a jó fajtából... Amilyen flancosnak tűnik a hely, kb. annyira rossz is.
Összességében azért jól zárult az este, rengeteget csacsogtunk és nevettünk, és ez az ami igazán számít! Az pedig a plusz tanulság, hogy abba az étterembe nem megyünk többet, ez volt a tanulópénz.:)
 |
| Győr <3 |
Ps. Azt hiszem hat a kávé, hajnali fél kettő, és én még blogolok...:D
Mindenesetre szép napot mindenkinek! (vagy inkább hajnalt?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése